15.rész

Villámgyorsan törölköztem meg, aztán persze villámgyorsan rájöttem, hogy nem hoztam be ruhát magamnak... Magam köré tekertem a törölközőt, majd résnyire nyitottam az ajtót és miután megbizonyosodtam róla, hogy nincs Zayn a közelben, kiléptem rajta. Persze amilyen szerencsés vagyok, pont akkor lépett ki a szobájából. Csodáááálatos.
- Hűha. Dobd le azt a törölközőt a kedvemért - füttyentett, mire csúnyán néztem rá. 
- Felejtsd el! - mondtam, majd tovább mentem a szobám felé. 
- Szükségem van egy törölközőre - jött hozzám közelebb. 
- Ott van a fürdőben! - húztam jobban magam köré. 
- Hozzak neked ruhát? - kérdezte vigyorogva.
- Nem kell, köszi. Semmi szükség arra, hogy a fehérneműs fiókomban turkálj - mosolyogtam rá, majd benyitottam a szobámba.
- Nem kell segítség az öltözéshez? - kiabált be, miután becsaptam előtte az ajtót. Elnevettem magam, majd gyorsan magamra kaptam a ruhákat, és kinyitottam az ajtót. - Ajj, már - görbítette lefelé az ajkait. 
- Kérhetek valamit? 
- Attól függ mi az - dőlt az ajtófélfának. 
- Gyere el velem holnap vásárolni - mondtam vigyorogva.
- Jajj, csajos nap? - kérdezte vékony hangon, mire felnevettem és megráztam a fejem.
- Nem! Csak még nem vettem semmit Travisnak, és holnap van a születésnapja... És te vagy a legjobb barátja, szóval... - vontam vállat zavartan. 
- Elmehetek, ha nagyon akarod - nézett rám.
- Mindennél jobban akarom - bukott ki belőlem, mire zavartan elnevette magát. 
- Gondoltam - harapott bele az ajkába, majd rám nevetett. - Jó éjt, Brit - mosolygott rám. 
- Jó éjt, Zayn - mosolyogtam, majd bementem a szobámba.

- Zayn, gyere már, nem érünk rá egész nap! - kiabáltam fel reggel.
- Jó, jövök már - szaladt le a lépcsőn. - Rövid ez a nadrág, nem?! - nézett végig rajtam. - A fél hátsód ki van belőle - vigyorgott rám.
- Nem tetszik, nem nézed - vontam vállat. - Most nem fogok átöltözni.
- Nehéz lesz nem nézni - nyögte ki, majd elhaladt mellettem és magára ráncigálta a nadrágját. - Lehetőleg ebben a nadrágban gyere este bulizni, és akkor kaparhatom le rólad a pasikat - mormogta halkan. Megforgattam a szemeimet, aztán elmentem mellette és kitártam az ajtót. 
- Te mész elől - álltam félre vigyorogva. 
- Most mondanám, hogy kedves vagy, de tudom miért engedsz előre... - dünnyögte, miközben elment előttem. Becsuktam az ajtót, majd beszálltam a kocsiba Zayn mellé. 
- Egyébként mit javasolsz, mit vegyek Travisnak? - kérdeztem, pár perc csöndes kocsikázás után. 
- Hát, szereti a horrorfilmeket - vont vállat. - Meg a fültágítókat, de ezt tudtad...
- Értem - bólintottam, és az út további részében csendben voltunk. Amikor megérkeztünk kipattantam a kocsiból, majd Zayn mellett beballagtam egy boltba. Ahol... Ahol bent volt az osztályom fő... Ribanca. Bocsánat, de ezt nem lehet szebben mondani. 
- Rád fog mászni - sziszegtem, mire Zayn felvont szemöldökkel nézett le rám. - Én ezt nem nézem végig - motyogtam, majd visszafordultam, de Zayn elkapta a kezem és összekulcsolta az ujjainkat. - Mit csinálsz? - néztem le a kezünkre, majd fel Zayn arcára. 
- Én... Nem tudom. De azt mondtad rám fog mászni, és gondoltam... Így nem - vont vállat, majd megszorította a kezem és maga után húzott. Épp a fültágítókat néztük, amikor Kimberly megkocogtatta Zayn vállát. Hmm. Nem látta a kezünket. 
- Szia, Zayn - mosolygott rá. 
- Öhm, szia - nézegette tovább maga előtt a dolgokat. Kimberly engem figyelmen kívül hagyva, mosolygott Zaynre.
- Figyelj... Nincs kedved... Izé. Randizni? - kérdezte, miközben egy tincsét csavargatta. Hát ez nem kerülgeti a kását... Vagy hogy szokás ezt mondani? Mindegy. Szóval egyből a dolgok közepébe csap!
- Bocsi, de... - emelte meg a kezünket, én pedig szigorúan előre néztem, de még így is tudtam, hogy Kim engem bámul.
- Értem - motyogta, és majdnem elvigyorodtam. - Nos, ha megunod Őt, én itt leszek. 
- Hát arra várhatsz, hogy én veled összejöjjek - mormogta Zayn. - És nem készülök megcsalni, esetleg szakítani vele... - mosolygott Kimre. - Most pedig ha megbocsájtasz... - lökte finoman arrébb, engem pedig maga után húzott. De amikor Kim mellé értem, Ő gúnyosan rám mosolygott.
- Nem tudom emlékszel-e, hogy hogyan ócsároltad állandóan Zaynt a suliban... 
- Kristálytisztán emlékszem rá - néztem rá, és szerintem arra várt, hogy Zayn felkapja a vizet ezen. Hát tévedett. 
- Oké, akkor most csókoljátok meg egymást, hogy higgyek is nektek - fonta össze a karjait a mellkasán, mire nagyot néztem, és egyre jobban szorítottam Zayn kezét. 
- Hidegen hagy, hogy hiszel-e nekünk, vagy sem - mormogta Zayn, és elrángatott onnan. - K*rva - motyogta halkan. 
- Ühüm. Egyet értek - mormogtam, miközben kifizettük a kiválasztott fültágítókat, majd kisiettünk a boltból. A kezemet csak akkor engedte el, amikor a kocsihoz értünk. Beültem, és miután Ő is beült tovább indultunk. 
- Látod? Nem mászott rám - vigyorodott el.
- De megpróbálta! 
- Zavart volna? - kérdezte.
- Öhm... - haraptam bele az ajkaimba. - Igen - motyogtam halkan. Bólintott, majd nem szólt többet.
- Hova megyünk? - kérdeztem pár perc csend után.
- Moziba - villantott felém egy apró mosolyt
- Moziba? - kérdeztem vissza.
- Oda - bólintott. 
- Ketten? 
- Látsz itt valaki mást? - vonta fel a szemöldökét. 
- Jó, de... - kezdtem zavartan. 
- Csak egy kis mozi... - nézett rám mosolyogva, mire bólintottam és ajkamba haraptam. 

Nevetve jöttünk ki a teremből, ritka jó vígjátékot néztünk meg. Hazafelé még beugrottunk egy másik boltba, ahol filmeket vettünk, aztán boldogon - én legalább is az voltam - mentünk hazafelé. 
- Jó nap volt - dünnyögtem vigyorogva.
- Ja. Majd rendezünk ilyet máskor is - pillantott felém mosolyogva. 
- Szóval...? 
- Mire gondolsz? - kérdezte az utat kémlelve. 
- Szóval második...
- Randi? - fejezte be a kérdésem. 
- Igen? - kérdeztem, miközben az ujjaimmal babráltam. 
- Miért? Ez randi volt? - vigyorodott el.
- Én annak vettem - motyogtam zavartan. - Miért? Nem az volt? 
- De, az volt - bólintott. - Szóval második randi majd valamikor... - dünnyögte vigyorogva. 
- Nagyszerű - lelkesedtem, mire felnevetett. 
Miután hazaértünk, én felvittem a cuccokat, és határtalan boldogsággal ugráltam lefelé a lépcsőn.
- Még a végén elvágódsz - jegyezte meg Zayn. 
- Szerinted Hel ad valamit Travisnak? - kérdezte miután levágódtam mellé a kanapéra. 
- Nem tudom. Biztos - vont vállat. - Vagy nem. Fogalmam sincs.
- Nem veszek neki semmit - jött ki a konyhából Hel.  
- Te tudod - vontam vállat. - De azért biztos jól esne neki...
- Száz százalék, hogy örülne neki - bólintott. - Amúgy az csak egy dolog, hogy nem veszek neki semmit...
- Ezzel mit akartál mondani? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Majd megtudjátok...